- A Kübler-Ross-modell
- Milyen érzés
- Tagadás
- Anger
- Alkudozás
- Depresszió
- Elfogadás
- A gyász 7 szakasza
- Tévhitek
- Segítséget keresve
- Hogyan segíthetek
A gyász öt szakasza a tagadás, a harag, az alkudozás, a depresszió és az elfogadás. Nincs sorrendjük, és inkább referenciaként szolgálnak, mintsem útmutatóként a gyászhoz.
A gyász mindannyiunk számára intim és egyedi élmény. Ha Ön vagy valaki, akit szeret, veszteségen megy keresztül, az új érzelmek nyomasztónak és zavarosnak tűnhetnek.
A gyászhoz legalább öt érzelem társul. Ez az érzés természetes, sőt szükséges.
Ezek az érzelmek előrevivő lépések a gyógyulás útján, még akkor is, ha nem úgy érezzük.
A veszteségből való gyógyulás lehetséges, de időbe és türelembe telik. Még ha különösen nehéz is, az olyan erőforrások, mint a tanácsadás és a támogató csoportok segíthetnek megbirkózni a gyász öt szakaszával.
A gyász 5 szakasza: Ross-modell: A Kübler-Ross-modell
A gyászfolyamat jobb megértése érdekében számos mentális egészségügyi szakértő és kutató éveket szentelt a veszteség és a vele járó érzelmek tanulmányozásának.
Az egyik ilyen szakértő Elisabeth Kübler-Ross svájci-amerikai pszichiáter volt. Ő alkotta meg a Kübler-Ross-modellt, a gyász és a veszteség öt szakaszának elméletét.
Kübler-Ross 1969-ben megjelent “A halálról és a haldoklásról” című könyvében a veszteségre adott öt leggyakoribb érzelmi reakciót vizsgálta.:
- tagadás
- düh
- alkudozás
- depresszió
- elfogadás
Kübler-Ross eredetileg a “halál öt szakaszának” nevezte őket. Ez azért volt így, mert akkoriban halálos betegekkel dolgozott, és ezek voltak a halálukkal kapcsolatos közös érzelmeik.
Évekkel első könyve után Kübler-Ross átdolgozta és kiterjesztette modelljét másfajta veszteségekre is. A halál öt szakaszából a gyász öt szakasza lett.
Ez a gyász sokféle formában és különböző okokból jelentkezhet. Az élet minden területén és kultúrájában mindenki átéli a veszteséget és a gyászt valamikor.
A gyász nem csak a saját vagy egy szerettünk halálával való foglalkozásból fakad. Gyászolhat egy betegség, egy közeli kapcsolat vége, vagy akár egy projekt vagy álom vége is.
A gyász hasonlóan származhat az életedben bekövetkezett vélt vagy valós változásból. Például új városba, iskolába vagy munkahelyre költözés, új korosztályba való átlépés, vagy elszigeteltség egy világjárvány miatt.
Más szóval, nincs kőbe vésett listája az “érvényes” gyászolási okoknak.
Az számít, hogy hogyan érzed magad. És nincsenek helyes vagy helytelen érzések egy veszteséggel kapcsolatban.
A gyász 5 szakaszán végigmenni: Milyen érzés
A gyász és a veszteség öt szakaszának feltárása segíthet megérteni és kontextusba helyezni, hogy hol tart a saját gyászfolyamatában, és mit érez.
Hasonlóképpen, ha aggódsz, vagy meg akarod érteni valaki más gyászfolyamatát, ne feledd, hogy nincs egyetlen út, amelyen végig kell menni. Mindenki másképp gyászol.
Sok intenzív érzelmet élhet át, vagy látszólag egyáltalán nem reagál. Mindkét válasz érvényes és nem ritka.
Az, hogy mennyi időt töltesz a gyász szakaszaiban való eligazodással, szintén személyenként változik. Lehet, hogy órákba, hónapokba vagy hosszabb időbe telik feldolgozni és meggyógyítani egy veszteséget.
Nem biztos, hogy a gyász minden szakaszát megtapasztalja. Előre és hátra is mehet az egyik szakaszból a másikba.
Az is előfordulhat, hogy ezeket az érzelmeket kihagyja, és teljesen másképp dolgozza fel a veszteséget. A gyász öt szakasza referenciaként szolgál, nem pedig szabályként.
Az Ön számára javasolt: Üresnek érzi magát? Íme, mit jelenthet, és hogyan lehet megállítani.
Tagadás
Néhány ember számára ez lehet az első reakció a veszteségre.
A tagadás egy gyakori védekezési mechanizmus. Segíthet tompítani a bántó helyzet azonnali sokkját.
Azonnali reakcióként először is kételkedhet a veszteség valóságtartalmában.
Néhány példa az ilyen típusú tagadásra:
- Ha egy szeretted halálával nézel szembe, talán azon kapod magad, hogy arról fantáziálsz, hogy valaki felhív, hogy azt mondja, tévedés történt, és valójában semmi sem történt…
- Ha szakítással küzdesz, meggyőződhetsz arról, hogy a partnered hamarosan megbánja, hogy elment, és visszatér hozzád.
- Ha elvesztette az állását, úgy érezheti, hogy a volt főnöke felajánlja Önnek az állást, miután rájött, hogy hibát követett el.
A sokk és a tagadás első reakciója után egy időre elzsibbadhatsz.
Egy bizonyos ponton úgy érezheted, hogy már semmi sem számít neked. Az élet, ahogyan valaha ismerted, megváltozott. Nehéz lehet úgy érezni, hogy tovább tudsz lépni.
A gyász első szakasza egy természetes reakció, amely segít feldolgozni a veszteséget a maga idejében. Azzal, hogy elzsibbadsz, időt adsz magadnak, hogy a saját tempódban fedezd fel a változásokat, amelyeken keresztülmész.
A tagadás egy átmeneti reakció, amely átsegít a fájdalom első hullámán. Végül, amikor készen állsz rá, a megtagadott érzések és érzelmek újra felszínre törnek, és a gyógyulásod útja folytatódik.
Anger
Néha a fájdalom más formában jelentkezik. Kübler-Ross szerint a veszteség okozta fájdalom gyakran átirányul és haragként fejeződik ki.
Az intenzív düh érzése meglepheti Önt vagy szeretteit, de nem ritka. Ez a harag egy célt szolgál.
Néhány ember számára különösen megterhelő lehet a harag, mert sok kultúrában a harag félelmetes vagy elutasított érzelem. Lehet, hogy jobban hozzászoktak ahhoz, hogy elkerüljék, mint hogy szembenézzenek vele.
A gyász dühös szakaszában olyan kérdéseket tehetsz fel, mint “Miért én?” vagy “Mit tettem, hogy ezt érdemlem?”.?”
Az is előfordulhat, hogy hirtelen dühös leszel élettelen tárgyakra, idegenekre, barátokra vagy családtagokra. Dühös lehet magára az életre is.
Ritka, hogy dühösnek érezzük magunkat az elveszített helyzet vagy személy iránt. Racionálisan talán megérti, hogy az illető nem hibás. Érzelmileg azonban neheztelhet rá, amiért fájdalmat okozott Önnek, vagy amiért elhagyta Önt.
Egy bizonyos ponton bűntudatot is érezhetsz, amiért dühös vagy. Ez még dühösebbé teheti.
Próbáld emlékeztetni magad arra, hogy a haragod mögött fájdalom van. És még ha nem is érzed úgy, ez a harag szükséges a gyógyuláshoz.
A harag egy módja lehet annak is, hogy újra kapcsolatba lépj a világgal, miután a tagadás szakaszában elszigetelted magad tőle. Amikor elzsibbadsz, mindenkitől elszakadsz. Amikor dühös vagy, akkor kapcsolódsz, még ezen az érzésen keresztül is.
De nem a düh az egyetlen érzelem, amit ebben a szakaszban tapasztalhat. Az ingerlékenység, a keserűség, a szorongás, a düh és a türelmetlenség más módjai is lehetnek a veszteséggel való megbirkózásnak. Mindez ugyanannak a folyamatnak a része.
Az Ön számára javasolt: Mi a szexuális függőség és mik a jelei?
Alkudozás
Az alkudozás a gyász egy olyan szakasza, amely segít megtartani a reményt az intenzív fájdalommal teli helyzetben.
Azt gondolhatod, hogy bármit hajlandó vagy megtenni és mindent feláldozni, ha az életed visszaáll úgy, ahogy a veszteség előtt volt.
E belső tárgyalás során a “mi lett volna, ha” vagy “ha csak” fogalmakban gondolkodhat: mi lett volna, ha XYZ-t teszek, akkor minden visszatérne a normális kerékvágásba; ha valamit másképp tettem volna, hogy megelőzzem a veszteséget…
A bűntudat kísérő érzelem lehet ebben a szakaszban, mivel akaratlanul is megpróbálhatod visszaszerezni az irányítást, akár a saját károdra is.
Mindezek az érzelmek és gondolatok nem szokatlanok. Bármennyire is nehéznek tűnik, ez segít a gyógyulásban, ahogy szembesülsz a veszteséged valóságával.
Depresszió
A gyász többi szakaszához hasonlóan a depresszió is különböző módon tapasztalható. Nincs helyes vagy helytelen út, és nincs határidő a leküzdésére sem.
Ebben az esetben a depresszió nem a mentális egészségi állapot jele. Ehelyett ez egy természetes és megfelelő válasz a gyászra.
A depressziós szakaszban elkezdesz szembenézni a jelenlegi valósággal és az átélt veszteség elkerülhetetlenségével. Érthető, hogy ez a felismerés intenzív szomorúságot és kétségbeesést okozhat önben.
Ez az intenzív szomorúság okozhatja, hogy más szempontból is másképp érzi magát. Úgy érezheti, hogy:
- fáradt
- sebezhető
- zavarodott és zavart
- nem akar továbblépni
- nem éhes vagy nem akar enni
- nem tud vagy nem akar reggel elkészülni
- nem tudod élvezni azt, amit egykor élveztél
Mindez általában átmeneti és közvetlen válasz a gyászfolyamatra.
Bármennyire is nyomasztónak tűnhet most, ez a szakasz szükséges része a gyógyulási útnak.
Az Ön számára javasolt: Hogyan gyógyítsuk meg a megtört szívet: 10 tipp
Elfogadás
Az elfogadás nem feltétlenül azt jelenti, hogy elfogadjuk, ami történt. A tapasztalataitól függően érthető lehet, ha soha nem érez így.
Az elfogadás inkább arról szól, hogy elismered a veszteségeket, amiket átéltél, megtanulsz együtt élni velük, és ennek megfelelően alakítod át az életedet.
Lehet, hogy ebben a szakaszban jobban érzi magát, ha a barátaihoz és a családjához fordul, de az is természetes, hogy néha inkább visszahúzódik.
Azt is érezheti, hogy néha elfogadja a veszteséget, majd a gyász egy másik szakaszába lép. Ez a szakaszok közötti ide-oda ingázás természetes és a gyógyulási folyamat része.
Előfordulhat, hogy hosszú időre ebben a szakaszban találod magad.
Ez nem jelenti azt, hogy soha többé nem fogsz szomorúságot vagy haragot érezni a veszteséged iránt, de a hosszú távú perspektívád és az, ahogyan ezzel a valósággal élsz, más lesz.
A gyász egyéb lehetséges szakaszai
A Kübler-Ross által javasolt öt gyászfázis számos, a gyászfolyamatokkal foglalkozó mentálhigiénés szakember számára szolgált keretként.
Egyes szakemberek, például John Bowlby brit pszichiáter, a veszteségre adott érzelmi reakciók köré fejlesztették ki munkájukat. Mások, köztük Kübler-Ross, az eredeti ötlépcsős modellt adaptálták és kibővítették.
Ezt az alkalmazkodást általában Kübler-Ross-változási görbének nevezik. A gyász öt fő szakaszát hét egymást átfedő szakaszra bővíti ki:
- Sokk. Intenzív és néha bénító meglepetés a veszteség miatt.
- Megtagadás. Hitetlenség és az igény, hogy bizonyítékot keressünk a veszteség megerősítésére.
- Düh és frusztráció. Annak elismerése, hogy néhány dolog megváltozott, és a változással szembeni düh keveréke.
- Depresszió. Energiaszegénység és intenzív szomorúság.
- Tesztelés. Kísérletezés az új helyzettel, hogy felfedezd, mit jelent az életedben.
- Döntés. Egy növekvő optimizmus az új helyzet kezelésének megtanulásával kapcsolatban.
- Integráció. Az új valóság elfogadása, a tanultak átgondolása, és megújult emberként kilépni a világba.
Az Ön számára javasolt: Ön társfüggő? A társfüggőség 13 jele
Gyászról szóló gyakori tévhitek
Mivel mindenki másképp és más okokból gyászol, néha úgy érezheted, hogy a saját gyászfolyamatod nem a “normák szerint” zajlik.”
De ne feledd, nincs helyes vagy helytelen módja a veszteség feldolgozásának.
Amikor a saját vagy valaki más gyászfolyamatát nézzük, ezek a gondolatok járhatnak a fejünkben.
1. “Rosszul csinálom”
Az egyik leggyakoribb tévhit a gyászról az, hogy mindenki hasonlóan megy keresztül rajta.
Amikor egy veszteségből való gyógyulásról van szó, nincs helyes módszer. Talán hasznosnak találja, ha emlékezteti magát, hogy nincs olyan, hogy “így kellene éreznem”.”
A gyász nem arról szól, hogy végigmegyünk vagy követjük a lépések meghatározott listáját. Ez egy egyedi és többdimenziós gyógyulási út.
2. “Úgy kellene éreznem, hogy…”
Nem mindenki éli át az összes fent említett szakaszt, sőt, nem is mindenki ugyanúgy megy keresztül ezeken az érzelmeken.
Például lehet, hogy a depressziós szakasz inkább ingerlékenységet, mint szomorúságot jelent az Ön számára. A tagadás pedig inkább a sokk és a hitetlenség érzése lehet, mint a tényleges elvárás, hogy valami váratlan dolog majd helyrehozza a veszteséget.
A gyász szakaszainak kontextusba helyezéséhez használt érzelmek nem az egyetlenek, amelyeket át fogsz élni. Lehet, hogy nem is tapasztalja őket, és ez természetes is.
Ez nem azt jelzi, hogy a gyógyulási útja valamilyen módon hibás. A gyógyulásod tapasztalata egyedi és mégis érvényes.
3. “Ez megy először”
Ne feledje, hogy a gyász szakaszainak nincs meghatározott vagy lineáris sorrendje.
A szakaszokat egyesével vagy előre-hátra haladva is végigjárhatod. Lehet, hogy néhány nap nagyon szomorúnak érzi magát, másnap pedig reménykedve ébred. Aztán visszatérhetsz a szomorúsághoz. Néhány nap akár mindkettőt is érezheted.!
Ugyanígy a tagadás sem feltétlenül az első érzelem, amit megtapasztalsz. Lehet, hogy az első érzelmi reakciód a düh vagy a depresszió.
Ez természetes és a gyógyulási folyamat része.
4. “Túl sokáig tart”
A veszteséggel való megbirkózás végső soron mélyen személyes és egyedi élmény. Sok tényező befolyásolja, hogy mennyi időbe telik.
Vannak, akik néhány nap alatt átvészelik a gyászt. Másoknak hónapokig vagy tovább tart feldolgozni a veszteséget.
Hasznos lehet, ha nem szab határidőket a folyamathoz.
A gyászban ezen érzelmek némelyikét intenzív hullámokban éli meg. Idővel észreveszi, hogy ez az intenzitás csökken.
Ha úgy érzi, hogy az érzelmei megmaradnak, vagy intenzitásuk és gyakoriságuk növekszik, ez lehet a megfelelő alkalom arra, hogy szakmai segítséget kérjen.
5. “Depressziós vagyok”
A gyász szakaszainak végigjárása, különösen a depressziós szakasz nem egyenlő a klinikai depresszióval. Különbség van a klinikai depresszió és a gyász között.
Ez azt jelenti, hogy bár egyes tünetek hasonlóak lehetnek, mégis alapvető különbségek vannak a két betegség között.
Például a gyászban az intenzív szomorúság intenzitása és gyakorisága az idő múlásával csökken. Még az is előfordulhat, hogy ezt a szomorúságot akkor is megtapasztalja, amikor átmeneti megkönnyebbülést talál a veszteség előtti időkből származó boldog emlékekben.
A klinikai depresszióban azonban megfelelő kezelés nélkül a hangulat negatív marad, vagy idővel romlik. Ez valószínűleg hatással lenne az önbecsülésére. Ritkán tapasztalhatja meg az öröm vagy a boldogság érzését.
Ez nem jelenti azt, hogy a gyászfolyamat során ne alakulhatna ki klinikai depresszió. Ha érzelmei fokozatosan egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak, forduljon segítségért.
Mikor kell segítséget kérni
Ha intenzív gyászt él át, és nem tudja, hogyan birkózzon meg vele, vigaszt és támogatást nyújthat, ha segítséget kér.
Bármilyen ok, ami számodra érvényes, jó ok arra, hogy segítséget kérj.
További esetek, amikor segítséget kell kérnie a veszteség feldolgozásához, a következők lehetnek:
- Vissza kell mennie az iskolába vagy a munkahelyére, és nehezen tudja elvégezni a napi feladatokat. Például nehezen tud koncentrálni.
- Ön valaki másnak az egyedüli vagy fő gyámja vagy támogatója. Például Ön egyedülálló szülő vagy valaki más gondozója.
- Fizikai kellemetlenséget vagy fájdalmat tapasztalsz.
- Kihagyja az étkezéseket vagy a gyógyszereket, mert nincs kedve felkelni vagy bármit is csinálni.
- Az érzelmeid intenzitása és gyakorisága nő, ahelyett, hogy hullámokban jönnének, vagy idővel enyhülnének.
- Arra gondoltál, hogy bántani fogsz másokat vagy magadat…
Nem vagy egyedül, ha te vagy egy ismerősöd az önkárosítást fontolgatja. A segítség elérhető. Vegye fel a kapcsolatot a helyi krízis segélyvonallal!
Barátok és családtagok
A barátokkal vagy rokonokkal való beszélgetés megkönnyebbülést adhat.
Az érzéseid szóbeli kifejezése néha feloldhatja a belső zűrzavart, amit esetleg átélsz.
Néha talán nincs kedved beszélgetni, de inkább a csendes társaságot kedveled.
Ha másoknak kifejezed az igényeidet, lehetővé teheted számukra, hogy úgy segítsenek neked, ahogyan te érzed a legjobbnak a helyzetedben.
Támogató csoportok
A támogató csoportokba való bekapcsolódás is hasznos lehet. Vannak helyi támogató csoportok és online támogató csoportok is.
A csoportban olyanokkal is kapcsolatba léphet, akik hasonló veszteségeken mentek vagy mennek keresztül. Ők további forrásokhoz is el tudnak irányítani.
A támogató csoportok egy olyan biztonságos térré is válhatnak, ahol anélkül fejezheti ki magát, hogy elítélve vagy nyomás alatt érezné magát, ha úgy érzi, hogy valaki mással beszélgetve ez a helyzet.
Mentális egészségügyi szakemberek
A gyásztanácsadás és a terápia két módja a mentális egészségügyi szakemberrel való együttműködésnek, aki támogathatja az Ön saját folyamatát.
Ha van biztosítása, hívja fel a biztosítóját, hogy megtudja, hogy a gyásztanácsadás fedezett-e a biztosítási szerződésében, és ha igen, milyen feltételek mellett.
Ha a biztosítás nem fedezi a tanácsadás költségeit, a háziorvosa talán tud némi támogatást vagy útmutatást nyújtani.
Ha nincs egészségbiztosítása, vagy nem fedezi ez a szolgáltatás, akkor próbáljon meg keresni egy helyi szervezetet, amely alacsony vagy ingyenes gyásztanácsadást nyújt.
Az Ön számára javasolt: Hogyan lehet érzelmileg leválni valakiről
Hogyan segítsünk valakinek, aki gyászol
Megtette az első lépést azzal, hogy elgondolkodott azon, hogyan segíthetne szerettének.
Íme néhány módszer, amivel most és a jövőben is támogathatod őket.
1. Hallgassa meg a
Elisabeth Kübler-Ross és munkásságának talán egyik fő öröksége a gyászoló személy meghallgatásának fontossága.
Lehet, hogy a legjobb szándékod van, és szeretnél vigasztaló szavakat mondani. De bizonyos esetekben a legjobb támogatás az, ha egyszerűen csak ott van, és világossá teszi, hogy készen áll meghallgatni, amit - és amikor - meg akarnak osztani velünk.
Az is fontos, hogy elfogadja, ha szerette nem akar beszélni Önnel. Adjon nekik időt és teret.
2. Elérni
Nem mindenki tudja, hogyan kell másokat megvigasztalni. Félelmetes vagy megterhelő lehet látni, hogy valaki, akit szeretünk, nehéz időszakon megy keresztül.
De ne hagyja, hogy ezek a félelmek megakadályozzák abban, hogy segítséget nyújtson vagy ott legyen. Vezessen empátiával, és a többi követni fogja.
3. Legyen gyakorlatias
Keresse meg a módját, hogyan könnyítheti meg szerettei vállát. Fedezze fel azokat a területeket, amelyek kezelésében segítségre lehet szükségük, amíg feldolgozzák a veszteséget.
Ez jelenthet segítséget az ételkészítésben, a bevásárlásban, a szoba vagy a ház rendezésében, vagy a gyerekek iskolából való elhozásában.
4. Ne feltételezd, hogy
Érdemes szóban felajánlani a támogatását, és figyelni arra, amit mondanak, ami segíthet nekik abban, hogy jobban érezzék magukat. De kerülje a feltételezést vagy a találgatást, hogy a folyamat “melyik lépésén” mennek keresztül.
A mosolygós arc vagy a könnyek hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem gyászolnak. A fizikai megjelenésük megváltozása nem jelenti azt, hogy depressziósak.
Várd meg, hogy kifejezzék az érzéseiket, és onnan indulj el, ha készen állnak.
5. Források keresése
Lehet, hogy van annyi tisztánlátásod és energiád, hogy átböngészd a helyi támogató csoportokat és szervezeteket, felhívj egy biztosítótársaságot, és találj egy mentálhigiénés szakembert…
Az ilyen jellegű segítség igénybevételéről szóló döntés kizárólag a gyászoló személyen múlik. De ha az információ kéznél van, az időt takaríthat meg, amikor készen áll vagy hajlandó rá.
